Hétszínvirág Óvoda

Együtt a Gyermekekért

A TANKÖTELESSÉGRŐL
 
A Közoktatásról szóló módosított 1993.évi LXXIX. Törvény (továbbiakban Kt.) tankötelezettségéről szóló 6-7. §-a értelmében tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket iskolába kell beíratni.
A 2008/2009. Tanévben tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és 2008. év május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. (Kt. 6.§ (2) bekezdés)
A tankötelezettség kezdetéről, a tanuló felvételéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába – vagy az óvoda kezdeményezi – a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató dönt. (K.t. 66. § (1) bek.)
 
Mit kell tudni a beiratkozásról?
 
1/ A szülő (gondviselő) a meghirdetett időpontban köteles tanköteles gyermekét beíratni a gyermek lakóhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
A tankötelezettség teljesítéséért a szülő felelős (Kt. 14.§ (2) bekezdés b. pont).
A felvételről az iskola igazgatója dönt. (K.t. 66. § (1) bek.)
A gyermeket elsősorban abban az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. (Kt. 66.§ (2) bek.)
Ads not by this site
Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola, sorsolás útján dönt.  A sorsolásra a felvételi kérelmek benyújtóját is meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A saját helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Amennyiben a szülő gyermekét más iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni és a befogadó iskolától kapott „befogadó nyilatkozatot” le kell adnia, továbbá a körzeti iskolába be kell jelentenie azt is, ha a tanuló tanulmányait külföldön folytatja.
 
2/  A beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve a gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 17.§ (1). Ha a tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértőik és rehabilitációs bizottság javaslata alapján kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi-tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni, beiratkozáskor a szakértői javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozatot is be kell mutatni.
 
3/ Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatban a jogszabályban meghatározott kötelességét nem teljesíti, a jegyző a kötelesség teljesítését elrendeli.(Kt. 91.§ (7) bekezdés b. pont)
 
4/ Azon szülőknek, akik nem az önkormányzatok által fenntartott általános iskolába kívánják beíratni gyermeküket, ugyancsak a beiratkozás szabályai szerint kell eljárniuk.
 
Ads not by this site
5/ Az iskolai felvétellel kapcsolatos határozatok ellen – annak közlésétől számított tizenöt napon belül – a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az igazgatónál. Az igazgató az eljárást megindító kérelmet nyolc napon belül – elbírálás céljából – az önkormányzati iskola esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati iskola esetén a fenntartóhoz küldi meg. Ezen eljárás pontos határidőit az adott iskolák és fenntartók határozzák meg.
Az iskolákban a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik (Kt.52. § (1) bekezdés)
A 2008-2009. tanév várható első tanítási napja 2008. Szeptember 1., hétfő.
 
A szülők joga és kötelessége
 
A közoktatásról szóló törvény alapján a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. E szerint gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. A szülő jogosult dönteni arról, hogy gyermeke részt vegyen-e hit- és vallásoktatásban.
 
 
Továbbá a szülő joga, hogy:
  • Megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az abban foglaltakról tájékoztatást kapjon,
  • Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és értelmi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
  • Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon,
  • A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse,
  • A nevelési-oktatási intézmény, vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen az iskolai foglalkozásokon,
  • Az intézményben folyó munka szervezésébe, a döntéshozatalba az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség) útján bekapcsolódjon. 
A szülő kötelessége, hogy:
  • Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
  • Biztosítsa gyermeke iskolai nevelésben-képzésen való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
  • Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, illetve gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez megadjon minden tőle elvárható segítséget.
  • Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.
  • Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.
  • Tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.

 

Hernádi Zsuzsa(A cikk innen való:www.oki.hu.)

Magatartás-fejlettség vizsgálata

1999/2000

Tartalom

Általános szempontok az óvodai dokumentumvizsgálatokhoz Szempontok a programértékeléshez

A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata

A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben

A szokatlan – eltérő („deviáns”) óvodai magatartás vizsgálata

A gyermek viselkedésének, magatartásának esetleges megváltoztatására irányuló lehetséges, alkalmazott pedagógiai módszerek, hatások vizsgálata

Mellékletek 
Szómagyarázat 
Irodalomjegyzék

Általános szempontok az óvodai dokumentumvizsgálatokhoz

 

  • Tartalmaznak-e a dokumentumok a gyermeki jogok érvényesítése, érvényesülése szempontjából útmutatásokat?
  • Működik-e az intézményben gyermekvédelmi munkaközösség?
  • Munkatervéből vagy egyéb dokumentumokból kitűnik-e a szülői – családi – gyermeki magatartásra kiható különböző tényezők kompenzációs lehetőségére törekvés?
  • Milyen kapcsolattartási formákat tartalmaz a program: a formális elemeken kívül mennyire szolgálja a valós-praktikus kapcsolatok alakulását -
    • a családdal
    • fenntartóval
    • társintézményekkel
  • Készül-e a személyiség fejlődéséről dokumentum? A feljegyzések milyen formában és milyen gyakorisággal történnek?
  • Mennyire tükrözi komplexen – aktuálisan az adott gyerek állapotát?
  • Megfogalmazódtak-e pedagógiai – pszichológiai feladatok fejlesztés céljára a pedagógus számára?
  • Az óvoda dolgozóinak pszichés kondíciójára tett erőfeszítések:
  • A szabályozó dokumentumok közvetett hatása korlátozó vagy motiváló?

Az óvoda dokumentációi közül melyekben jelenik meg kiemelkedő fontossággal a gyermeki viselkedéssel összefüggő valamennyi pedagógiai, tervezési, szervezési feladat?

Hasonlítsa össze, elemezze a következő szempontok alapján:

1. Gyermeki jogok érvényesülése 
2. Pozitív életszemlélet, nevelői attitűdök (főképpen a pedagógiai hitvallásban) 
3. Humanitás igény 
4. Gyermeki szükségletek figyelembe vétele 
5. Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlettségi szintek prioritása

Szempontok a programértékeléshez

 

  • Milyen mértékben vesznek részt a nevelési folyamatokban egyéb szakemberek?
  • Folyik-e az óvodában integrált nevelés?
  • Megfogalmazódnak-e a helyi programban az óvoda légkörére vonatkozó, demokratikus szemléletet tükröző utalások?
  • Mit fogalmaz meg a helyi program ars poeticája? Hatással van e- a gyermeki viselkedés fejlődésére?
  • A program nevelési céljaiban mennyire kerül központba – mint legfőbb érték – az ember?
  • A különböző tevékenységek – legfőképpen a játék – ad-e lehetőséget a személyiség formálásra (szocializálódás, képességfejlesztés…)?
  • Milyen lehetőségeket teremtenek, fogalmaznak meg a viselkedéskorrekcióra (óvónők és egyéb – pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus – szakemberek által)?
  • Az óvodán belüli továbbképzéseken a tervezésben megjelenik-e viselkedés elemzés – esetmegbeszélés?

 

A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata

Értékrend

 

  • A társadalomban (pl. iskolarendszer, teljesítményorientáció – túlterhelés stb.) közvetlen társadalmi, földrajzi környezetünkben
  • Igény szintjén a családok óvodával szemben támasztott elvárásaiban
  • Az óvodában
  • Az egyes csoportokban

 

Környezeti hatások:

 

  • Szociális helyzet
    • szilárd, jóléti háttér
    • átlagos
    • szegényes
    • divatok folyamatos követése

     

     

  • Személyi – családi jellemzők
    • teljes család
    • valamelyik szülő hiánya
    • nevelő szülők
    • több generációs

     

     

  • Érzelmi – család konstelláció

 

Gyermeki emancipáció kérdése (egyenjogúság döntéshelyzetekben – életkori sajátosságok!)

 

  • Óvodában korcsoportokat figyelembe véve (viszonyaikban, önkiszolgálásukban, játékirányításban, játékon belüli önszerveződésükben – szereposztás, szerepvállalás)
  • Családban a túlzott demokratikus és/vagy autokrata nevelési stílus

 

Egészségügyi szempontok:

 

  • méhen belüli
  • születés körüli
  • betegségek: fajtái, gyakorisága
  • esetleges fogyatékosságok

 

Másság elfogadása

 

  • tágabb környezetben
  • óvodán belül: szülők körében óvoda szemléletében

 

Szokások, szabályok, határok elfogadása, betartása

 

  • egész óvodára vonatkozóan
  • az egyes csoportokban

 

Utánzás, mintakövetés – az óvodában a gyerekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek modell szerepe

 

  • az egymás közötti kommunikáció minősége
  • egymás tisztelete
  • a szülők tisztelete
  • egymás munkájának tisztelete

 

A gyermek személyiségét formáló közvetlen, az óvoda légkörét befolyásoló pozitív hatások megléte:

 

  • szeretet
  • vidámság
  • öröm
  • humor
  • segítőkészség
  • tolerancia
  • környezetben való gyönyörködés
  • művészeti alkotásokban való gyönyörködés
  • az élet élvezete (ízek, napfény, stb.)

 

A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben

Játékban:

 

  • Csoportban játszik – játszik
  • Eszközöket megosztja – nem osztja meg
  • Az eszközöket elveszi – elkéri
  • Szerepeket kiosztja – elvállalja
  • Szabályokat megalkotja – alkalmazkodik – végrehajtja
  • Konfliktusokat önállóan megoldja – felnőtt segítséggel
  • Versenyjátékokban elviseli a veszítést – nem viseli el
  • Kitartóan játszik – gyakran változtat
  • Játék közben szeret rombolni – óvja, vigyázza a játékot
  • Egyéb

 

Mozgásban:

 

  • Sokat mozog – keveset mozog
  • Hiperaktív – átlagos
  • Koordinált – rendezetlen
  • Örömmel mozog – passzív
  • Vigyáz társaira nagymozgások közepette – nem vigyáz
  • Bátran mozog – bátortalan
  • Rendelkezik elég önfegyelemmel – nincs elég önfegyelme
  • Egyéb

 

Feladatmegoldások közben

 

  • Képes figyelni – nem képes figyelni
  • Görcsösen tartja a különböző eszközöket – lazán tartja
  • Követni tudja az utasításokat – nem tudja követni
  • Könnyen motiválható – nehezen motiválható
  • Kooperatív – nem együttműködő
  • Érdeklődő – nem érdeklődő
  • Egyéb

 

„Munkavégzés” közben:

 

  • Szívesen vállal megbízatást – nem szívesen
  • Örömmel végez gyakorlati, munka jellegű tevékenységet – elhárítja
  • Kitartóan végig csinálja – nem fejezi be
  • Közösen „dolgozik” – inkább egyedül
  • Saját maga ellátásában önálló – kis segítségre van szüksége – folyamatos segítséget igényel
  • Önként vállalkozik – általában csak felkérésre
  • Képes életkorának megfelelő munkamegosztásra – nem képes
  • Szívesen segít kisebb (gyengébb) társainak – nem segít
  • Egyéb

 

Viselkedés magatartás vizsgálata szocializáció szempontjából kiemelkedően figyelembe véve az iskolaérettséget:

 

  • Rendelkezik-e életkorának megfelelő önértékelés képességével.
  • Kialakult felelősségérzete van:
    • társaival
    • környezetével
    • feladat végzésével kapcsolatban
  • Tisztában van-e cselekvéseinek következményeivel
  • Képes-e differenciáltan viselkedni különböző helyzetekben különböző korú személyekkel
  • Képes-e kudarcokat elviselni indulati kitörések nélkül
  • Önfegyelme: általában megfelelő – robbanékony – csak egyes helyzetekben hagy kívánni valót
  • Egyéb

 

A szokatlan – eltérő („deviáns”) óvodai magatartás vizsgálata

A szokatlan magatartást tanúsító gyerekek viselkedésének:

 

  • Jellemzői
  • A játékhoz való viszonyuk
  • A közösséghez való viszonyuk
  • A szülők elfogadási szintje
  • Az okok feltárása
  • További vizsgálatuk
  • Gyógyulásuk érdekében tett intézkedések

 

A gyermek viselkedésének, magatartásának esetleges megváltoztatására irányuló lehetséges, alkalmazott pedagógiai módszerek, hatások vizsgálata

Személyiség motiválása:

 

  • Bátorító nevelési szemlélet alakítása:
    • Negatívumok helyett sikerek kiemelése. „Amit még nem tudunk csinálni, meg lehet tanulni”
    • Büntetés kiszorítása a nevelési eszközök tárházából
    • Bizalom előlegezése
    • Együttérzés
    • Irónia kihagyása a nevelési stílusokból
    • Pedagógus fontosságának háttérbe helyezése
    • Gyermek önállósodásának segítése
  • Differenciált – egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása

 

A közösségen belüli viszonyok, kapcsolatok segítése:

 

  • A hasznos (világos, egyértelmű, nagy szabadságot engedő) életrend, szokásrend, napirend kialakításához szükséges korrekciók elvégzése.

 

A pedagógus attitűd, életszemlélet korrekciója:

 

  • Az élet legfőbb értékeinek, ezekkel kapcsolatos életérzéseknek a megtalálása, kisugárzása
    • Belső harmónia, lelki béke
    • Önbizalom, jó fellépés
    • Barátok, társak, az emberek szeretete, bizalma
    • Örömmel végzett munka, alkotó munka, élethivatás
    • Családi boldogság, kiegyensúlyozottság
    • Egészség, erő, munkabírás
    • A pedagógus hivatás hasznosságának, fontosságának tudata
  • A gyermekek megóvása attól, hogy az élet árnyoldalait túl súlyosnak lássák – lehetőségekhez képest az élet fényoldalaihoz közelebb vinni őket:

 

 

Eszközei: - nevelői közösségen belüli beszélgetések, értékegyeztetések
  - esetmegbeszélések; elemzés, értékelés, következtetések
Módjai: - őszinte, kritikus, önkritikus vitaszellem
  - az óvoda optimista légkörének alakítása

 

Az óvoda pedagógiai elveinek, normáinak újra gondolása – az elfogadott, közösség által minősített felnőtt viselkedések vizsgálata (önmagunkba vetett hitünk erősítése)

 

  • Szülőkkel partneri viszony:
                napi kapcsolatban
                információk közlésében
                szülői értekezleteken
  • Szakmával:
            többi óvodával
            iskolákkal
            nevelési tanácsadóval
            pedagógiai szolgáltatókkal
  • Fenntartóval:
            a beszámolási kötelezettség minőségi teljesítése
            (elemzés, értékelés)

 

A személyiség megismerésére, az óvodáskor, mint fontos életkori szakasz fejlesztésére vonatkozó továbbképzés vizsgálata:

 

  • Autodidakta tanulás (szakirodalom olvasás)
  • Különböző kurzusok elvégzése
  • Önismeret fejlesztése

 

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Gyermek viselkedésének megismerése, értékelése)

 

  • aktív – passzív
  • megosztja tárgyait – irigy
  • bizalommal teli – bizalmatlan
  • gyengéd – goromba
  • megoldja konfliktusait – „árulkodik”
  • közösségben él – félrehúzódó, magányos
  • merész – óvatos
  • bátor – bátortalan, félénk
  • vállalkozó szellemű – gyáva, szégyenkező
  • alkalmazkodik – ellenáll
  • „engedelmes” – „engedetlen”
  • önmagával elégedett – elégedetlen
  • barátságos – barátságtalan
  • magabiztos – bizonytalan
  • visszahúzódó – agresszív
  • kritikus – kritikát ellenállás nélkül elfogadó – nem viseli el
  • megfelelő önbizalma – nincs önbizalma
  • reális, tevékeny – fantázia világba menekülő
  • hatalomra törekvő („vezér”) – alkalmazkodó
  • megfelelő az önbizalma – kevés az önbizalma
  • féltékeny – nem féltékeny
  • VVkapzsi – jószívű
  • visszavonult – nyitott
  • szorongó – nem szorongó
  • kitartó – hamar feladja
  • vidám – szomorú
  • Vhumorra érzékeny – érzéketlen
  • Vpedáns – rendetlen
  • érdeklődő (tanulni vágyó) – érdektelen
  • másokra figyelő – közönyös mások iránt
  • sokat beszélő – keveset beszélő
  • parancsoló – szolgáló
  • hangulata kiegyensúlyozott – gyakran változik
  • önálló – önállótlan – gyakran vár segítséget
  • szívesen nézegeti magát tükörben V nem szokta nézni
  • szereti az állatokat – bántja őket
  • vérmérsékletének dominanciája (megszámozva sorrendben)
    • 1. szangvinikus (nagy életkedvű)
    • 2. kolerikus (az erő állandó érzékeltetése)
    • 3. melankolikus (bizonytalan, elővigyázatos, befelé forduló)
    • 4. flegmatikus (nem érdeklődő, nem tesz erőfeszítéseket)
  • további cselekvésre serkenti a kudarc – közömbös – letöri
  • folyamatosan szüksége van a felnőttek megerősítésére – tisztában van saját értékeivel
  • természetet szereti, védi – rongálja
  • együttműködő – nem együttműködő
  • szorgalmas – kényelmes
  • egyéb

 

2. sz. melléklet

A viselkedés (magatartás) fejlődését, megváltoztatását, alakítását elősegítő nevelési módszerek vizsgálata

Nevelői attitűd vizsgálata (Önvizsgálódás) 
(az egy sorban szereplő attitűdök többnyire szélső értéket fejeznek ki)

 

  • gyermek mély megismerését igénylő – nem igénylő
  • türelmes – türelmetlen
  • tekintélytisztelő – más emberi tulajdonságokat előtérbe helyező
  • sokat simogat – keveset simogat
  • gondoskodó – gyermek önállóságára építő
  • sokat beszélget – keveset beszélget
  • gyakran visszaemlékszik saját gyerekkorára – ritkán
  • sokat dicsér – keveset dicsér
  • zavarja a gyerek sírása – nem zavarja
  • figyelembe veszi a gyerek személyiségjogait – nem veszi figyelembe (pl. megszégyenítés)
  • sajnálja a problémával küzdő gyereket – együtt érez
  • vidám – komoly
  • szívesen beszél sikereiről – nem szívesen beszél
  • kihasználja a metakommunikációs lehetőségeket – nem használja ki
  • szereti a zenét – nem szereti a zenét
  • szeretetét tevőlegesen kifejezi – nem fejezi ki
  • ironikus – nem ironikus
  • nevelői közösségen belül szívesen nyilvánít véleményt – nem szívesen
  • nyitott – zárkózott
  • saját csoportján kívül ismeri a gyerekeket – nem ismeri
  • elfogadja a gyerektől a tegezést – nem fogadja el
  • egészségesnek érzi magát – betegségre hajlamosnak
  • sok szakirodalmat olvas – kevés szakirodalmat olvas
  • általában nem fél a gyerekbalesetektől – általában fél
  • Vkielégíti a hivatása – nem elégíti ki a hivatása
  • meleg korlátozó – meleg engedékeny
  • hideg korlátozó – hideg engedékeny
  • elfogadható érzelmi megnyilvánulásnak tartja a felnőttek sírását – nem tartja
  • sok szabályt alkot – kevés szabályt alkot
  • túlzottan óvatos – óvatos – kevésbé óvatos
  • demokratikus – autokrata
  • ritkán büntet – gyakran büntet – soha nem büntet
  • szívesen visszaemlékszik saját gyerekkorára – nem szívesen
  • szívesen beszél kudarcairól – nem szívesen beszél róla
  • ritkán beteg – gyakran beteg
  • meghallgatja a gyerekek véleményét – kevésbé érdekli
  • frusztrálódik (megbántódik) a gyerektől – nem bántódik meg
  • gyakran ad a gyermeknek megbízatást – ritkán ad
  • gyakran vár külső megerősítést – nincs rá szüksége
  • engedi sírni a gyereket – igyekszik megvigasztalni
  • Velvárja a gyermek tiszteletét a felnőttek iránt – nem várja el
  • Virányítja a játékot – bekapcsolódik a játékba
  • toleráns – nem toleráns
  • sikeresnek érzi magát – nem érzi magát sikeresnek
  • negatív érzéseket kelt a fogyatékosság látványa – nem kelt negatív érzéseket
  • gyakran sír – ritkán sír
  • Velfogadja nevelési módszernek a büntetést – nem fogadja el
  • Vérzékeny a környezete problémáira – nem figyel rá
  • egyéb

 

3. sz. melléklet

Javasolt minták szülői kérdőívekhez

1. minta

Aláhúzásokkal jelölje véleményét a következő kérdésekről (egy-egy kérdésben többet is lehet):

Milyennek értékeli az óvoda légkörét: kellemesnek – családiasnak – vidámnak – szigorúnak – anarchikusnak – lehangolónak – korlátozónak – túlszabályozottnak – egyéb

Hogyan viszonyul gyermeke az óvodába járáshoz: szívesen jár – nem szereti az óvodát – reggelenként pityeregve indul – otthon mesél (felnőttekről, barátokról, játékokról) – nem beszél az óvodáról – egyéb

Mi a véleménye az óvoda helyi........... című nevelési programjáról: tetszik a pedagógiai koncepciója – gyakorlatban tapasztaltak összhangban vagy ellentétben vannak a leírtakkal – áttekinthető – nem követhető – a családi nevelést kiegészítő – egyéb

Mely értékeket tartja a legfontosabbaknak: közösségen belüli érvényesülés – kizárólagosan egyéni boldogulás – egymás abszolút tiszteletben tartása – a természet védelme – az anyagi javak megszerzése – szeretetteljes család – a család nevelő erejébe vetett hit – másság (testi egészség, eltérő hit, társadalmi rétegeződés alapján) elfogadása – az adott szó értéke – másokon való segítés – egyéb:

Az óvodával szemben támasztott legfőbb igényeinek érvényesülése: sok játék – ismeretnyújtás – képességfejlesztés – élménynyújtás – szeretetteljes bánásmód – gondozás – egyéb

Mely szempontokat tartotta fontosnak óvodaválasztásnál: földrajzi elhelyezkedés – óvoda nagysága – pedagógiai programja – közelség a lakhelyhez – közvetett tapasztalatok – közvetlen tapasztalatok – az óvoda értékrendjének ismerete, elfogadása-egyéb

Milyennek tartja az óvoda és a család kapcsolatát: partnerjellegű – szoros – laza – egymás igényeinek figyelmen kívül hagyása – egymásra épülő – segítő – elhárító – egyéb

Mit változtatna meg? Sorolja fel, amennyiben türelme és kedve van, indokolja meg.

2. minta

Szíveskedjék osztályzással minősíteni, értékelni a következőket:

 

Az óvoda gyermekközpontú szemlélete: 1 2 3 4 5
Az óvoda demokratikus légköre: 1 2 3 4 5
A szülők igényeinek figyelembe vétele: 1 2 3 4 5
A programban megfogalmazott nevelési célok: 1 2 3 4 5
Az óvónők szakmai felkészültsége: 1 2 3 4 5
Az egyes gyermekek megismerésére való törekvés: 1 2 3 4 5
Tolerancia az óvodában: 1 2 3 4 5
A szülők informálása: 1 2 3 4 5

 

3. minta

Milyennek látja gyermeke magatartását:

Otthoni játékban: elmélyült – gyakran változtatja játékait – kitartó – sokat rajzol – konstruál – egyedül játszik – testvérével – szülővel – játszótárssal – nagyon igényli a társaságot – játékait elrakja – nem rakja el – segítséggel – vigyáz játékeszközeire – egyéb

Családi kapcsolatokban: szófogadó – engedelmes – vitatkozó – ellenszegülő – családi szokásokat betartja – tekintélytisztelő – családi munkamegosztásból szívesen kiveszi részét – nem segít – ragaszkodó – igényli a találkozásokat családtagokkal – féltékeny testvérére – nem féltékeny – kötődik – egyéb

Melyek az eredményes nevelési módszereik: magyarázat – simogatás – parancsolás – szabályok következetes betartása – büntetés – segítségadás – megértő figyelem – sok beszélgetés – figyelem elterelés – élménynyújtás – kényeztetés – testi fenyítést alkalmazó – egyéb

Mit tart legsikeresebbnek gyermeke nevelésében: okos – értelmes – tisztelettudó – önálló – udvarias – vidám – szereti a szüleit, testvéreit – ügyes – szereti a tisztaságot – védi környezetét – vigyáz a játékaira – egyéb

4. sz. melléklet

Ajánlás a vizsgálatokról készült értékelések dokumentálásához (a teljesség igénye nélkül)

Helyzetkép

Az óvoda létszáma: 
Fiúk: 
Lányok: 
A nevelési tanácsadói szakvélemények alapján viselkedési problémával küzdő gyermekek száma: 
Egyéb szakvélemények alapján foglalkoztatott gyermekek száma:

Értékelési lap (egy adott gyermek viselkedéséről, jelleméről):

Gyerek neve: 
Életkora (korcsoportja): 
Viselkedésének főbb jellemzői:

 

Változtatásához : Szükséges - módszerek
  Lehetséges - helyzetek
  Fontos - tényezők

 

Ugyanez egy adott csoportra vonatkoztatva.

Szómagyarázat

attitűd – az egész személyiség viszonyulása, beállítottság, beállítódás, felvett szerep

családkonstelláció – a család szerkezeti felépítése, a családtagok egymáshoz való viszonya

demokratikus szemlélet – egyenjogúság elismerése, jogok és kötelezettségek összhangja, az emberi szabadság tiszteletben tartása

deviancia óvodáskorban – az óvodai csoportok szokásrendjétől, gyermekközösségi normáktól való nagy eltérés

divatok követése – ami a fogyasztói társadalommal függ össze (öltözködésben, játékokban, életvitelben, stb.)

értékrend – szellemi értékek sorrendje – a társadalom, közösség, egyén által kifejezett értékek

gyermeki emancipáció – gyermeki önállóság, a személyével összefüggő döntésekben (a felnőttekkel való egyenjogúság kérdése)

humanitás – emberközpontúság, emberi méltóság tisztelete

integrált nevelés – az egészségesek és fogyatékosok együtt nevelése

irónia – szellemes, finoman gúnyos kommunikáció ( a nevelésben nagyon káros, negatív magatartásforma)

magatartás – környezettel, élet, társadalom jelenségeivel szembeni állásfoglalás. Közösségben való viselkedés

prioritás – elsődlegesség, elsőbbség joga

személyiség – az ember korától, környezetétől meghatározott sajátos egyén

szocializálódás – beilleszkedés a közösségbe, társadalomba, alkalmazkodás

tolerancia – tűrőképesség, türelmesség mások véleménye, nézete, külsőségei iránt

tulajdonságok – nem velünk születettek – másodlagosak – változhatnak, változtathatók

viselkedés – mód: valamilyen magatartást tanúsít

Irodalomjegyzék

Pedagógiai lexikon Akadémia Kiadó Budapest 1979.

Mérei Ferenc – V Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Budapest 1975.

Magatartásminták, azonosulás Gondolat Kiadó 1978.

Nevelési Program Napközi Otthonos Óvoda 1032 Tégla u. 6-8. 1999.

Alfred Adler: Emberismeret Göncöl Kiadó

Alfred Adler: Életismeret Göncöl Kiadó

Galicza János – Schődl Lívia: Pedagógusok gubancai Megyei Pedagógiai Intézet Veszprém 1994.

Idegen szavak szótára

Magyar Értelmező Szótár

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Szuchányi Mária :I P képzés (jegyzet belső használatra) 1992.



Read more: http://ovoda.hupont.hu/17/tankotelesseg#ixzz2w0nSFIAy

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 8
Heti: 48
Havi: 201
Össz.: 35 850

Látogatottság növelés
Oldal: Tankötelesség
Hétszínvirág Óvoda - © 2008 - 2024 - hetszinviragovoda.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »